Színház és Filmművészeti Tájékoztató, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

Btígéd­jék meg* .V>§7 ánfifck tt·ghaté‹o*áíiával kezdjem, milyen irányban nő é* fejlődik a mi szovjet fila művé esetünkéB* »a irány, számunkra vitathatatlan és úgy hisszük, tökéletesen meghatározza legjobb művészetek legjobb műveinek tartalmát^ is, formáját is* Ezt az irányt szociálista realizmusnak nevezzük. Mi as a ’szociali­stsi £ Jüvészeink alkotó munkájának as a módszere,, «mely a legmélyebben fűzi össze művészeinket környezetük alá valóságá­val azai a legfontosabb^ a művészt az egész nemzet munkájának részesévé teszi* &zas­ a kommunista társadalom megalkotásának energikus* teljesértékű munkáiévá* Azt mondjuk? "realizmus”* r­ejjt művészetünk az életet a maga tel­jeségében és egész bonyolult** •ágában tükrözi vissza* Azt mondjuk* "szocialista"", mert az élet megfigyelésének és visszatükrözésinek művészi munkáját alárendel­jük a szocialista állam, az egész nép angas» célkitűzéseineká természetes, hogy a­ művészet ilyen irányzata csak azok között a feltételek között születhetett meg, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után alakultak ki, amikor népünk a Bolsevik Párt vezetése alatt saját kezébe vette a ha­talmat és minden alkotó erejét a régi lerombolására és az új társadalmi rend felépítésére összpontosította. Ugyancsak termé­szetes, hogy e művészi irányzat további fejlődése szoros kapcso­latban van államunk fejlődésének nehézségeivel, győzelmeivel, minden fontosabb mozzanatéval. Ilyenformán jogunk van azt mon­dani, hogy a szocialista realizmus művészete mindenekelőtt az igazán demokratikus, egyetlen mélyen népi művészet, továbbá azt is, hogy a szocialista realizmust nem lehet a különböző országok­ban ma létező és eddig létezett számos művészi irányzat egyiké­nek tekintetni. » Ezek a különböző irányzatok szerzőikkel és követőik­ b&s csoportjaival együtt születnek és halnak meg. A szocialista realizmus azonban, mely a nép életéből született és a népé, azzal együtt fejlődik, éppen olyan halhatatlan, örök és kimeríthetet­len, mint a nép. Amidőn új filmművészetünk fejlődésének első idősza­káról beszéltem, arról amely a Nagy Októberi Forradalom által te­remtett feltételek között következett be, természetesen nem akar­ta­m azt állítani, hogy ennek az új művészetnek egyáltalán nem voltak hagyományai. Nem akartam tagadni azt a mély örökségi kap­csolatot, amely feltétlenül fennállott a szovjet filmművészet első lépései és az orosz kultúra múltjának nagy vívmányai között, melyekkel joggal büszkélkedünk mind a mai napig. A múlt olyan nagyjainak mint Puskin, Gogolj, Bjelin­­szkij, eszméiből és alkotásaiból tevődik össze kultúránknak az a gazdag tárháza, melyből a mi fiatal művészeink jelentékeny mérték­ben merítettek. A moszkvai Művész Színház iskolájának realista­­ tradíciói szintén termékenyen hatottak fiatal filmművészetünkre. senhAz­TUDOMÁNYI lKi'Í*feT KÖNYVTÁRA 4 SZOVJET FILM FLJLŐaáaBHS&.gOBB SZAKASZAI Irta? F.Fudovkir,

Next